A britek kilépésével már a 2020-ig tartó uniós ciklusban is csökkenhetnek az EU-források. A kormányzati gazdaságfejlesztések az autóiparra, a gyógyszeriparra, a turizmusra és az informatikára fókuszálnak. A bürokráciacsökkentés január elsejével beindul, az életpályamodellel le kell számolni. Összesen 10-20 ezer emberrel csökken az állami foglalkoztatottak száma és 60 intézmény szűnik meg januártól - mondta el Csepreghy Nándor a Figyelőnek.
A magyar kormány hajlandó szűkíteni a kiemelt eljárások arányát, viszont nem enged a szakmai ellenjegyzés intézményéből, illetve az 50 százalékos szállítói előlegből és az állami projektértékelési rendszerből - jelezte Csepreghy Nándor a Világgazdaságnak.
Várhatóan már jövő tavaszig kiírja a kormány az összes európai uniós pályázatot - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Időknek. Az államtitkár kissé későbbi céldátumot jelzett a pályázatok meghirdetésére, mint múlt héten Lázár János a kormányinfón. A miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak most nem kell tartania az uniós kohéziós pénzek megvonásától, de 2020 után az is lehet, hogy ilyen pénzeket már nem kap Magyarország és a régió se, erre pedig felkészült a kormány. Tájékoztatása szerint eddig a teljes hét éves keret több mint 70 százalékára írtak ki pályázatokt, a meghirdetett 276 pályázati forrás összértéke meghaladja a 6400 milliárd forintot. Jelzése szerint a Bizottság vitatja továbbra is az előlegfizetési rendszerünket és az új pályázatértékelési szisztémánkat.
Míg jelenleg Magyarországon a 4,2 millió munkavállalóból közel 1,1 millió dolgozik az állami bürokráciában, addig "optimális esetben a teljes foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa" - fejtette ki a mai Világgazdaság vélemény rovatába írt cikkében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és Hrozik Adél, a tárca főosztályvezető-helyettese egy közelmúltbeli versenyképességi jelentés apropóján.
A kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben - nyilatkozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Népszabadságnak. Csepreghy Nándor szerint az Országgyűlés által hétfőn tárgyalandó törvénymódosítás mögött átgondolt kormányzati stratégia áll.
Idén eddig összesen 1054 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új uniós ciklus terhére és a negyedik negyedévre duplázódást vár, hogy teljesüljön a 2048 milliárdos kifizetés - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese újra megerősítette, hogy személyes várakozása szerint a gazdaságfejlesztési területen zajló uniós audit nyomán nem függesztik fel Magyarország számára az uniós támogatásokat és a bőkezű szállítói előleg vitában jelezte, a kormány a végsőkig hajlandó elmenni. Csepreghy szerint a szakképzett munkaerőhiányra részben megoldás lehet az, hogy a következő években "több tízezres, akár százezres" méretű leépítés következik be az állami bürokráciában, így az átképzés után ezek az emberek a versenyszférában el tudnak majd helyezkedni. Az EU jövőjével kapcsolatban többek között kijelentette: "ugyanannyi esélye van az EU szétesésének, mint az egyben maradásnak".
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Bár délelőtti cikkünkben határozottan rögzítettük, hogy semmi köze nincs a vasárnapi kvótareferendumhoz annak az elszámolási vitának, amely kialakult a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, délutáni közleményében a Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel kötötte össze a témát. A rövid közleményben ugyanakkor nincs cáfolat, azaz valóban több százmilliárdos elszámolási vita húzódik meg a háttérben, ami így halmozódó feszültséget jelent a magyar államháztartásban. Az MTI-n megjelent közleményt teljes terjedelmében közzétesszük alább. Délelőtti cikkünk:
Nem kell szétválasztani a K+F+I célú uniós pályázatoknál a költségtételeket, így tehát az a céges nyertes, amely 25 millió forintot meghaladó EU-támogatást nyert, mentesül a közbeszerzési kötelezettség kiírása alól - hangzott el a Miniszterelnökség részéről a mai parlamenti projektmendzsment egyeztetésen. Ez tehát gyorsabb projektkezdést és támogatás kifizetést tesz lehetővé. Hosszas vívódás után viszont eldőlt az is, hogy az új állami projektértékelői rendszerben kerül értékelésre az a 2700 darab felhívás, amely még tavasszal érkezett be a prototípus-fejlesztési pályázatra (GINOP-2.1.7). Ez a döntés viszont rengeteg pályázó számára elhúzódó eredményhirdetést vetít előre.
Egy szerdai, budapesti gazdasági konferencián a meghívott parlamenti pártok képviselői közül senki sem érvelt amellett, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A felszólalók egyetértettek, hogy egy ilyen döntés rendkívül komoly károkat okozna a gazdaságnak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten belengette a járulékcsökkentés lehetőségét, ami az újdonság erejével hatott. Pedig ezt a kormány részéről nem is olyan régen konkrétan megígérték.
Ha azt szeretnénk, hogy a magyar utakon hosszú távon is megbízható járművek közlekedjenek, szerencsésebb lenne hagyni nyugodtan dolgozni a megfelelő "márkakereskedéseket", a hiteles projektmenedzsment szervezeteket, mint teret engedni az autóneppereknek - fejtette ki álláspontját a minap kirobbant Voldemort-botrány kapcsán egy névtelenséget kérő pályázati projektmenedzsment szervezet vezetője, aki autópiaci párhuzamot használt. Hangsúlyozta: nem célszerű a botrány kapcsán felvázolt jelenségeket és egy hiteles szakmát összemosni, azaz igenis különbséget kell tenni a hiteles projektmenedzserek és a kijáróemberek között. Az ügy előzményeiről bővebben:
"Akkor leszek nyugodt, hogy ha a pályázatírói és projektmenedzsment kör, amely lényegében élősködőként 1500 milliárd forintot vett ki a rendszerből, az megszűnik létezni Magyarországon" - fejtette ki személyes véleményét az ATV ma reggeli adásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese arra reagált, hogy a 168 órában újabb cikk jelent meg arról a több százmillió forintos uniós pénzlenyúlási előkészületről, amely ügyet a lap múlt héten robbantott ki. Az újabb cikk további lehallgatási jegyzőkönyvek alapján rámutat, hogy nemcsak belekeverték a nevét a botrányba, hanem igenis az egyik szereplője az ügynek a fideszes Mengyi Roland országgyűlési képviselő.
A Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított a múlt héten kirobbant ügyben, amely több százmillió forintnyi pénz "megcsapolási kísérletét" is tartalmazta - jelezte a Hír Tv-nek Csepreghy Nándor. Az egyik lehallgatott beszélgetés részletben a Miniszterelnökség államtitkárának neve is előkerült, és Csepreghy azt jelezte: áll a vizsgálat elé. A lehallgatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy anyagi előnyt is elfogadott Mengyi Roland fideszes képviselő, de ő még a múlt héten tagadta érintettségét.
Június 2-án még csak 56 milliárd forinton állt az új uniós ciklusbeli pénzek kifizetési számlálója, de ez mostanra 97 milliárd forintra ugrott, döntő részben a közlekedésfejlesztési projektekre kifizetett előlegek miatt. Közben az is fontos, hogy a megítélt uniós támogatások volumene másfél hét alatt közel 350 milliárd forinttal megugrott, azaz úgy tűnik, hogy nyártól igen erőteljesen fel fog futni a kifizetett támogatások összege.
Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.
Rengeteg feladatot kiosztott a miniszterelnök azon a két héttel ezelőtti ülésen, amelyen a gazdasági növekedésélénkítés lépéseit vettük sorra - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri egyeztetésen Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára. Ma jelzett néhány olyan lépést, amelyről a kormány már tárgyalt múlt héten, vagy a mai ülésre kerül be elé.
Azoknál az uniós pályázatoknál, amelyeknél már megkezdődött a tartalmi értékelés, még az eddigi pályázatértékelői rendszerben kell végigmennie a folyamatnak, de ahol még csak a formai értékelésig jutottak, azoknál már az új állami pályázatértékelői rendszer veszi át a feladatot - rögzítette a főszabályt a ma délelőtti parlamenti projektmenedzsment egyeztetés során Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese. Ez alapján Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy a két nagy uniós K+F pályázat közül a GINOP-2.1.1-15-nél még a tárca végzi el az értékelést, így az a bő 1100 cég, amely pályázott, hamarabb kapja meg a döntést. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára azt hangsúlyozta: egy hét alatt több mint 800 új értékelő jelentkezett rengeteg tématerületre, és gőzerővel zajlik az új rendszer felállítása, így kudarc lenne, ha 5-6 hétnél tovább elhúzódna az új értékelők betanítási folyamata.
Nem helytálló annak a kormányzati retorikának a tartalma, hogy a 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege összességében negatív Magyarországnak - mutat rá körképében az Index EUrológus blogja.
"Egészen addig, amíg mi eredményként tudjuk felmutatni, amit ígértünk, a Bizottság számára indifferensnek kell lennie, miként érjük el céljainkat. Ugyanígy nincs köze az Európai Bizottságnak ahhoz sem, hogy adunk-e 50 százalék pályázati előleget a pályázó cégeknek és önkormányzatoknak vagy sem, hiszen ezt mi a saját magunk költségvetési kockázatára tesszük meg" - többek között ezt hangsúlyozta a Napi.hu-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a vitás ügyekben várhatóan elmegy a falig a kormány, "a nemzeti érdekek érvényesítését tekintve eddig is felvállaltunk konfliktusokat Brüsszellel szemben, ezt a továbbiakban is megtesszük".
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
De már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Ez nem az óriásvállalat éve.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
